Egy film a teremtésvédelem határmezsgyéiről

Dátum: 
2012. június 7. csütörtök - 20:00 - 22:00
Helyszín: 
Baptista Imaház és Közösségi Otthon Pestszentimre, Nemes utca 28.

 
Szeretettel várunk Benneteket a film 101. vetítésére
 
2012. június 7-én – csütörtökön - 20 órára
a Baptista Imaház és Közösségi Otthonba
- Budapest XVIII. – Pestszentimre, Nemes utca 28. -,
 
amelyen vendégünk lesz a film rendezője is!
 
(A belépés díjtalan, de adományt köszönettel elfogadunk.)
 
a Pestszentimrei Baptista Gyülekezet és a Római Katolikus Plébánia
 

Zöldpályás beruházás

A BKK tájékoztatása szerint régóta esedékes tömegközlekedési fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben Budapesten, és ami különösen ígéretes, hogy a tervek szerint végre-valahára létrejön az első füves villamospálya is. Miért jó a zöld pálya, mi az előnye, hátránya, és szükség van-e rá egyáltalán? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Tinédzserek! Mit csináljunk?

Dátum: 
2012. június 6. szerda - 18:30 - 19:30
Helyszín: 
Baptista  Imaház  és  Közösségi  Otthonban  (XVIII.  kerület,  Nemes  utca  28.)

Közös kincsünk a gyermekek!

Előadássorozat a gyermekekről szülőknek és pedagógusoknak novembertől minden hó első szerdáján fél 7-kor a Baptista Imaház és Közösségi Otthonban (XVIII. kerület, Nemes utca 28.).

Az előadások ingyen látogathatók.

Egy osztály - egy takaró

Be kell vallanom, hogy a címben feltüntetett rendkívüli projekt nem hulladék-újrahasználati programként indult gimnáziumunkban, hanem inkább karitatív megmozdulásként, de tagadhatatlan, hogy a végére hulladékcsökkentésként is megállta a helyét. -

Az ötlet azon apropóból csírázott ki, hogy egy frekventált, egyhetes rendezvényünkre elfogadta meghívásunkat Böjte Csaba ferences szerzetes, akinek 2002-ben életre keltett alapítványa köztudottan árvaházakat tart fenn Dévától Petrozsényig, Nagyszalontától Torockóig – számos helyen Románia-szerte. Csaba testvér érkezése feletti örömünkben nem feledkeztünk meg arról, hogy valamivel megháláljuk látogatását. S hogy mivel?

 

Én hiába szeretem a szobám csendjében az utcagyereket! Nem arra van szüksége, hogy könnyes szende szemembe nézzen, hanem hogy legyen kenyér az asztalán, fedél a feje fölött, étel a tányérján, ceruza a kezében, takaró az ágyán, kapjon jó szót, simogatást.”

tovább az eredeti cikkre

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?

William Collier professzor: kutyából nem lesz macska

Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.

Paradicsom a pokolból

A spanyolországi Almería története messziről nézve sikersztorinak tűnik: a rossz földrajzi adottságú vidék néhány évtized alatt a zöldségtermesztés egyik európai központja lett. Ám a pirospozsgás héj alatt csúnyán rohadnak a fóliás zöldséggyár paradicsomai. A nagyüzemi fóliázás termesztéstechnológiája nemcsak a környezetet, hanem a fogyasztókat is veszélyezteti. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa saját méréseik, illetve az európai tapasztalatok alapján is azt állítja, hogy a primőrként termesztett, nagyüzemi módszerekkel előállított zöldségfélékben egyértelműen több az egészségre káros vegyszermaradék, mint a helyben termő, szezonban fogyasztott zöldségekben. Ennek részben a termelési technológián kívüli okai vannak: az árut addig is többféle vegyszerrel kezelik, amíg a termőhelyről a polcra kerül.

Tovább az eredeti cikkre

2012-BEN IS TESZEDD!

Dátum: 
2012. június 2. szombat (Egész nap)

Téged is zavar, hogy országszerte utcákat, parkokat, erdőket önt el a szemét? Itt az alkalom, hogy ismét közösen tegyünk ellene! 2012. június 2-án újra bebizonyítjuk, hogy a szemétszedés is lehet valódi közösségi élmény! Regisztrálj, szervezz csapatot, hívd meg a barátaidat, munkatársaidat is! 

 
Vedd fel a kesztyűt újra!
 

A jövő képlete: kevesebb munka, több élet

"Ha kevesebb órát dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és segítene megmenteni a bolygónkat" - írja Juliet Schor a Boston College szociológia professzora az amerikai Yes Magazine hasábjain. Elgondolkodtató összefüggést feszeget a szerző, miszerint a túlköltekezett, gazdasági recesszióval küzdő nyugati világot a szemléletváltás és a kevesebb munka mentheti meg. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez  lehet a jövő képlete?

Maga a cikk egy újfajta szemléletet, gondolkodásmódot jár körül, amely a fenntartható jövő egyik pillére lehet: látlelet következik az Egyesült Államokról, ami tanulságokkal szolgálhat az Európa közepén élő magyar társadalomnak is.
 

Rio+20 – Úton a fenntarthatóság felé

Fenntartható társadalom – merre haladunk?” címmel, állami és környezetvédelmi civil partnereit is bevonva rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) április 25-én, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mai kor globális gazdasági és pénzügyi rendszerei fenntarthatatlanok. Egyes előrejelzések szerint a közeljövőben sokkal mélyebb gazdasági és pénzügyi válságra számíthatunk, mint a 2008. évi volt. Egyre több olyan folyamatnak lehetünk szemtanúi, amely a különböző válságok (ökológiai, társadalmi, gazdasági) mélyülésére utalnak. Megoldást csak az kínálhat, ha az emberiség fejlődése jelentős irányváltással a fenntarthatóság felé fordul, támogatva a valódi fenntartható fejlődés folyamatát. Ennek iránya a helyi gazdaság, a helyi közösségek erősítése, a helyi és globális erőforrások korlátainak meg- és beismerése, bölcs és fenntartható használata.

A szegények krumplija - csicsóka

Tavaly előtt, még 2010-ben kíváncsiságból vásároltunk a biopiacon 1 kg csicsókát, de mivel nem ismertük, tudatlanságunk következtében fogyasztás előtt kiszáradt, így a kert végi komposztálónkban kötött ki. Tavaly a tavaszi kerti munkák megkezdésekor a komposztot beleforgattuk a földbe, majd meglepetésünkre, tavasz végére számunkra ismeretlen növények jelentek meg a kertben, ott, ahová nem ültettünk semmit. Valamikor ekkortájt egy ismerősünktől kaptunk kb. 10 szem csicsókát, amit elültettünk, és ezek előbukkanásakor fedeztük fel, hogy a korábbi komposztáltakkal együtt számos csicsóka növényünk van. A szokásos kerti locsoláson kívül nem tettünk vele semmit. Nyár végére hatalmas átláthatatlan élő sövényünk lett a szomszédokat teljesen eltakarva, amely nagyon szép sárga virágokat is hozott. Ismerősünk tanácsára nem szedtük fel ősszel, így az egész telet a kertben a föld alatt telelve töltötte a csicsókánk, amiből időnként felszedtünk egy-egy főzéshez valót. Most márciusban azonban felástuk a kertet, kb. 4 krumpliszsáknyi csicsókát „szüreteltünk”, és még így is maradt a földben. Ekkora mennyiséggel nem igazán tudunk megbirkózni, így gondoltam alaposabban utánanézek, hogyan lehet a csicsókát tárolni, felhasználni, és egyáltalán mit érdemes tudni erről a kivalló terméshozamú növényről.