A két ázsiai óriás, Kína és India közé ékelődő, buddhista többségű kis ország, amely hosszú időn át a külvilágtól elzárva élt, eredeti módon kezeli a gazdasági fejlődés kérdését, a környezet védelmére és a jó életérzésre koncentrál. Fejlődési modelljében a bruttó hazai termék (GDP) helyett mértékül választott bruttó nemzeti boldogság gondolatát az ENSZ-ben is ismertették, és azt európai, köztük francia és brit vezetők is méltatták.

 

Bhutánban 1999-ig a televíziózást sem engedélyezték, ezt az ősi hagyományok megőrzésének és a külföldi befolyás elleni védekezésnek a fontosságával indokolták. Nemrég gyalogosnapot vezettek be, csütörtökön a városokban tilos autóval közlekedni.

Az ország legújabban meghirdetett célja ismét az eredetiségre való törekvést fejezi ki: az elkövetkező évtizedben fokozatosan megszüntetik a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban, hogy az alapvető élelmiszereket - a burgonya, a búza, a gyümölcsök - 100 százalékosan bióvá tegyék.

 

Az AFP hírügynökség Thimphuban, az ország fővárosában telefonon érte el Pema Gyamtsho mezőgazdasági minisztert, aki kifejtette: "Bhután figyelembe veszi azt, hogy milyen rendkívüli nyomást gyakorol az emberiség a Föld erőforrásaira, ezért országunk úgy döntött, hogy zöld gazdaságot épít ki".

 

Bhután 700 ezres lakosságának kétharmada az ország déli részének termékeny síkságain, a hegyvidékeken és az északi mély völgyekben él. "Ha intenzív mezőgazdaságra rendezkednénk be, ahhoz sok vegyszert kellene alkalmaznunk, ez azonban nem egyeztethető össze buddhista hitünkkel, amely megköveteli tőlünk, hogy harmóniában éljünk a természettel" - fejtette ki a miniszter.

 

Az ország nagy részét erdőségek borítják, földjének alig 3 százalékát művelik meg. A parasztok többsége eddig is az avart vagy a komposztot használta természetes trágyaként. "Vegyszerhez csak azok a földművesek juthatnak, akik az úton is megközelíthető helyeken élnek, így nemzetközi összehasonlításban igen kevés kemikáliát alkalmaznak" - mondta el Pema Gyamtsho.

 

A völgyekben, így abban is, amely az álmos településnek tűnő fővárost veszi körül, egy más módon csak igen nehezen eltávolítható gyomnövény irtására alkalmaznak vegyszert. Mivel kevés a mezőgazdasági munkaerő, erre nagy szükség van.

"Stratégiánk a fokozatosságra alapozódik. Senki sem válhat egyik napról a másikra bióvá" - ismeri el a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány már tavaly meghozta erre vonatkozó döntését.

 

"Kiválasztottuk azokat a kultúrákat, amelyek azonnal bioművelésre valók, és azokat is, amelyeknél fokozatosan csökkentjük a vegyszerek mennyiségét: az utóbbira jó példa a rizs" - fűzte hozzá.

 

A bioélelmiszerek piaca és magas ára főleg a kis országok számára vonzó - mondta az AFP-nek Nadia Scialabba, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetének szakértője. Ezek az államok a tömegtermelésben nem versenyképesek, de szeretnének azzá válni a minőség tekintetében - fejtette ki. Az ágazat kutató intézményeinek becslése szerint 2010-ben a biotermékek forgalma 44,5 milliárd euró volt.