Hírlevél - 2013. április 24.

Böjte Csaba: miért bízom a holnapban?

Miért vagyok optimista? Miért bízom a holnapban, a világ jövőjében, az emberiség békés célba érésében, Isten országának az eljövetelében?
 
Mert jó jónak lenni, mert jó jót tenni, szeretettel lehajolni egy bajban lévő élethez, segíteni egy tipegő, totyogó kis gyermek nekilendülését az életnek. Így születtünk, Isten determinált a jóra, a szépre, az igazra. Persze, mint a keljfeljancsit minket is ki lehet borítani egyensúlyunkból, képesek vagyunk a rossz, gonosz dolgok mellett dönteni, ott van bennünk az aljasságra, a képmutatásra való hajlam, de tartós, maradandó, tiszta örömöt az embernek csak a jó dolgok tudnak okozni.
 
A rossz, gonosz, sötét dolgok után az ember lelke elnehezedik, gombóc lesz a gyomrában, összeszorul a szíve, másnap nehéz tükörbe nézni, az ember a bűnben elmagányosodik, kiég, megbetegszik és meghal. Jó tudni, hogy a fizikában nincs abszolút felső határa a melegnek, de van abszolút zéró fok, olyan hideg mely megöl mindent, melynél lentebb hűteni már elméletileg sem lehet semmit. A szeretetnek, a jóságnak nincs felső foka, mert az maga az Isten, a Végtelen. A rosszaságnak, a gyűlöletnek van vége, és ez a halál, a pusztulás, és utána nincs tovább!!

Hová kerülnek az e-hulladékok?

Kiábrándító látvány, amikor a családi kirándulás során – akár a közelgő Föld Napján - rozsdás mosógép-dobbal, kibelezett hűtőgéppel vagy összetört monitorokkal találkozunk az erdőben. Időnként még a városok utcáin is láthatóak a kukák mellé helyezett kidobott elektromos termékek, azaz e-hulladékok. Tényleg ez a sorsuk régi berendezéseinknek?

A CECED Magyarország Egyesülés megbízásából a GFK Hungária Kft. az év elején arra kereste a választ, hogy az új elektromos készüléket vásárlók mit tesznek a régi masinával.
 
A még működő, de feleslegessé vált régi háztartási gépét a tulajdonosok 35%-a egy barátnak vagy családtagnak adja. Ez az arány még magasabb Magyarország dél-keleti régiójában: itt 40% dönt az ajándékozás mellett. A felmérés jól alátámasztotta ezt a szokásunkat: tipikus magatartás hazánkban, hogy szeretünk ragaszkodni a régi masinákhoz. „Jó lesz az még a nagyinak vagy a nyaralóban...” Nem árt ugyanakkor arra is figyelni, hogy az öreg gépek jóval több energiát használnak, mint korszerű, új társaik.

Vegyes kultúrák, hogy a növények jól fejlődjenek.

A növények – az ismert anyagokon és vitaminokon kívül – olyan sajátos anyagokat is tartalmaznak, amelyek jól meghatározott és látható hatást fejtenek ki a melletük tenyésző szomszéd növényre. Különböző a tápanyagigényük, és az anyagcseréjük során eltérő anyagokat is juttatnak vissza a talajba. Ennek a folyamatnak köszönhetően bizonyos növények nehezen viselik el egymás közelségét, ugyanakkor mások kölcsönösen segítik egymást, dúsabban és egészségesebben fejlődnek, távol tartják egymás kártevőit és betegségeit, tápanyagot szolgáltatnak, akadályozzák a gyomok szaporodását, növekedését, árnyékolják a talajt, illetve támasztékot biztosítanak.

 

A növénytársítás lényege az olyan elrendezés, amelyikben valamennyi növény mind a tápanyagfelvétel, mind a tér- és tenyészidőigény, mind a kellő időpontban való betakaríthatóság szempontjából a neki megfelelő szomszédságba kerül, és hasznos társai lesznek a szomszédos növénykultúrának. 

A kiégési szindróma

Burnout tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik.

Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban a későbbi vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.