Hírlevél - 2012. december 13.

Amit a csírákról tudni érdemes

A téli napokon kevesebb a lehetőségünk a friss zöldségek fogyasztására, így a természetes vitaminpótlásra is. Létezik azonban egy módszer, amit már nagyanyáink is ismertek, manapság azonban kissé háttérbe szorult otthonainkban: a csíráztatás. A művelet egyszerű és olcsó, a végeredmény pedig ízletes és egészséges.
 
A következő csíra-kisokosból kiderül, hogyan juthatunk a tápanyagban gazdag csírákhoz, hogy mihez kezdjünk a már beszerzett portékával ahhoz, hogy fogyaszthatóvá váljék, és hogy mely csírákat ajánlott leginkább beépíteni táplálkozásunkba a zimankós időszakban. Készítsük a konyhai ablakpárkányokat, indulhat a télikert-berendezés.

Rendes ember nem sózza a járdát, a többinek meg tilos!

 

A járdasózás kedvezőtlen hatásairól sokat olvashatunk, de még mindig nagyon népszerű módszer, annak ellenére, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladják a konyhasó olcsóságának előnyeit! Ezen okokból kifolyólag 2010-ben korlátozták használatát.
 
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Lombháború milliárdokból

Eleink bizonyára meglepődve törölgetnék szemüket, ha valamilyen csoda folytán felébrednének. Ami az ősz beköszöntével a lehullott lombbal egyes településeken történik, valóságos abszurd. A lombtalanítás során milliárdokat költünk arra, hogy az értékes humuszalapanyagokat kertjeinkből, közterületeinkről eltávolítsuk.
 
Tragikomédiába illő például, ahogy a főváros egyik, magát kertvárosként hirdető kerületében egész népmozgalom alakult ki a kertekben keletkező falevelek összegyűjtésére és elszállítására. Amikor néhány évvel ezelőtt az önkormányzat meghirdette, hogy mindenkitől korlátlan mennyiségben, ingyen elszállítják a lombot, arra hivatkoztak, hogy a levélégetés megakadályozása a cél.

Ismét használt sütőolaj gyűjtésére kér a MOL

Ismét elindította használt sütőolaj gyűjtő kampányát a Mol: aki elviszi a kijelölt kutak egyikére a használt étolajat, ajándékba egy újrahasznosított műanyagból készült gyűjtőedényt kap, amelyben kényelmesen tudja tárolni és a kutakhoz szállítani azt. A begyűjtött használt sütőolajból bioüzemanyag készül.
 
A Mol tavaly májusban kezdte a programot. Országszerte 100 benzinkútján helyezett el tárolótartályokat, lehetővé téve a lakosság számára a használt sütőolaj környezetbarát elhelyezését. Az első hetekben több mint 9 tonna használt sütőolaj gyűlt össze és több mint hétezer gyűjtőflakon fogyott el a Mol-kutaknál. A nagy érdeklődés miatt tavaly ősszel 150-re bővítették az átvevőhelyek számát, jelenleg pedig már 168 kúton lehet leadni a sütéshez használt zsiradékot. Tekintettel az igényekre 2011 őszén 150-re bővítették az átvevőhelyek számát, jelenleg pedig már 168 kúton lehet leadni a sütéshez használt zsiradékot.

Eltűnő állattartás: olcsó külföldi helyett háztáji magyart

Kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. Disznóból is jó lenne több. Soha nem felejtem el a családdal a határban a „háztáji paprika” művelésével töltött órákat, a naphosszat tartó kapálásokat, a hetekig zajló betakarításokat, a paprikaszedéseket.

 
Emlékszem, amikor a szüleim hazaértek a munkából, a család kerékpárra ült és ment „háztájizni”. Sok mindenre vágytunk akkoriban: új kerékpárra, ruhára, színes tévére. A válasz mindig ugyanaz volt: majd a paprikapénzből. Egy-egy jobb év következtében tudták a szülők megvenni a család első színes tévéjét, és sokunknak ebből a pénzből sikerült továbbtanulni.