Hírlevél - 2013. február 7.

Hívom a családokat 2013 februárjában – Bíró László püspök levele

Levél a családokhoz, a házaspárokhoz, a jegyesekhez és a szerelmesekhez, a családokat szerető szerzetesekhez és paptestvérekhez és mindenkihez, aki a családi élet mellett áll.
 
Az emberi társadalom családokból épül fel, családok nélkül nem létezhetne emberi társadalom. A családnak a világban betöltött elsődleges szerepét mutatja az is, hogy Jézus az emberi történelembe való belépése színteréül a családot választotta. Harminc évig a názáreti családban élt, „növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele.” (Lk 2, 40). Emberi fejlődését, tapasztalatait és ismereteit az emberi valóságról meghatározta a názáreti családi környezet. Az Atyával való legbensőbb egysége, a Vele való állandó és közvetlen párbeszéde (lásd pl. Mt 14,23; Mk 1,35; Mk. 6,45; Lk 5,16; Lk, 6,12) pedig isteni bölcsességgel töltötte el.

Mézeskalács Életfa

 

Régi szép hagyomány volt a mézesbáb életfa készítése a nagyobb meghatározó fontosságú ünnepekre,  pl. esküvő, keresztelő, elsőáldozás,  fontosabb évfordulók alkalmából készítették, a grillázs torta mellett elmaradhatatlan csemegéje volt a családi együttléteknek.

Valódi jó kívánság áradat volt ízletes és tetszető formába öntve.

Zártkertek mint az élelmiszer termesztési bizonytalanság felszámolói!

Zártkertek kialakítása, a zártkert rendezés

A zártkert fogalom 1955-59 között jelent meg a magyar kormányrendeletekben, amikor a kertszerűen művelt kisparcellás területeket különválasztották a nagyüzemi területektől, tudatos kialakításuk azonban csak később az 1967. évi IV. törvény és végrehajtási utasításai alapján kezdődött. A zártkert, melyet a törvény „…a község külterületének -nagyüzemileg nem művelhető- elkülönített része”-ként definiált gyorsan elterjedt a tervezői- és köztudatban.

 

Zártkertek kialakítása, a zártkert rendezés tulajdonképpen kompenzációs folyama t volt, mellyel az államosítás és kezdődő téeszesítés által előidézett tulajdonosi és termesztési bizonytalanságot kívánta az állam felszámolni, hiszen a zártkertekben a magántulajdon, személyi földtulajdon és földhasználat állandósulhatott. A gyakorlatban azonban rendkívül sokféle terület kapott zártkert besorolást. A dombvidékeken túlnyomórészt régi szőlőhegyeket, gyümölcsösöket vontak zártkertekbe. Az iparvidékeken sokszor meddőhányókat vagy felhagyott bányatavak környékét, nagyvárosi agglomerációkban település közeli hegyoldalakat, az Alföldön a régi kenderföldeket és hatalmas szántókat, nem feltétlenül a rossz termőhelyi adottságú területeket.

A család, aki nem termel hulladékot

Szerintetek, lehetséges, hogy egy négy tagú család a XXI. században, több hónap alatt mindössze egy marék háztartási hulladékot termeljen?

A kaliforniai Johnson családról az amerikai médiában már sokan cikkeztek, a youtube-on található egy riport is róluk, a családanya pedig egy blogot vezet arról, hogy vezetik ezt a bizonyos zero waste, vagyis nulla hulladék háztartást.
 
A blogban azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy mi inspirálta őket az életmódváltásra: pár évvel ezelőtt új házba költöztek és az átmeneti időszakban egy nagyon kis lakásban laktak, a költözéskor pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy mennyi fölösleges cuccok van. (Ismerős?) Átnéztek mindent és megállapították, hogy a háztartási javaik 80%-ra nincs is valójában szükségük. Ekkor döntöttek úgy, hogy tudatosan figyelni fognak arra, hogy az új házukat ne árasszák el szeméttel, innen pedig már csak egy lépés volt a nulla hulladék háztartás.