Hírlevél - 2013. május 15.

Ehető közterület - Aki eszik, az velünk van!

Mit tehet egy közösség a használaton kívüli földjeivel? Ültessen valami ehetőt, természetesen. Energikusan és humorral meséli el Pam Warhurst a TEDSalonban annak a történetét, hogyan jöttek össze egy csapat önkéntessel azért, hogy egy használaton kívüli földből közösségi zöldségeskertet csináljanak, és megváltoztassák az élelem szó jelentését a közösségükben.

 
Kedves Olvasóink!
 
Tudjuk, hogy a TED beszédek szövegei hosszúak. De azt is tudjuk, hogy nagyon értékesek a gondolatok, amiket megosztanak velünk. Miattunk, az önmagunk és a környezetünk fejlődése, átalakítása miatt. Ezek a beszédek nem arról szólnak, hogy találj ki valamit, majd indulj egy pályázaton, és az ötleted megvalósításához szükséges pénzt vagy megakapod vagy nem, hanem olyan példákat mutatnak be, hogy kisebb közösségek egyszerűen megvalósítható ötleteikkel miképpen tudják kimozdítani a világot a sarkaiból, állami támogatás, egyáltalán anyagi támogatás nélkül. Arról mesélnek, hogyan ébreszthetjük fel önmagunkban és másokban azt a csodálatos érzést, hogy igen is felelősek vagyunk és éppen ezért tegyünk is önmagunkért és a jövönkért.

Hogyan tudunk keresztény légkört kialakítani otthonunkban, közösségünkben?

 A jó légkörért lehet tenni is valamit! Lemondunk a tagadás, a negatívum élvezetérõl, mert ez olyan élvezet, amelyben a démonoknak része van. Pl. keresztény közösségben panaszkodnak: Jaj, de rossz a mai világ! És a mai fiatalok…! A pap pedig, micsoda szégyen, a földön ülve misézik!
Ezt lehet élvezni! Ez veszélyes, mert nagyon hasonlít az ördögök légköréhez. A panaszkodás után jön a kétségbeesés. Az újságok mindig elsõsorban a negatívumokat hozzák le. Mi pedig igyekszünk a másik oldalról, jó légkört létrehozni. Ez munka! A fõ tevékenység a saját szívre vonatkozóan zajlik.
1. Gondoskodjunk a jó légkörrõl és akkor nem jöhet elõ az elbátortalanodás, a kétségbeesés. Ha valaki csak a nehézségekrõl, hibákról beszél, akkor az olyan, mintha könyvet akarna írni Budapestrõl, és csak a csatornákról írna. 100 képet mellékel a csatornákról, és azt mondja: ez Budapest! Néven nevezzük a dolgokat, de nem bátortalanodunk el.
2. Észlelni a pozitív dolgokat! Ez a Szentlélek adománya. Az öröm adománya. Egyáltalán nem egyszerû, mert az áteredõ bûn következményei terhelnek bennünket. Természetesen nem mondhatok jót valamire, ami nem az, amit magam sem hiszek, de szükséges a jót kimondani, mert annak nagyon nagy ereje van!
Ezt tapasztaltuk Kentenich atyával. Az volt az érzésünk, hogy átlát rajtunk. Úgy mondtuk, hogy radarszemei vannak. Soha nem találkoztam még olyan emberrel, aki annyira megértett volna engem, mint õ, és akinek annyit elmondtam volna magamról, mint neki, és aki mégis olyan nagynak látott volna, mint õ. Sok dolgot felfedezett a lelkemben, amit én nem láttam. Sok negatív dolgot egyszerûen tisztázott, megmondott. Ez a Szentlélek adománya. Ez gyógyít és erõt ad.
 

Természetes aeroszollal védekeznek az erdők a felmelegedés ellen


Ahogyan egyre melegebb lesz a hőmérséklet a földön, az erdők növelik „lázcsillapító” hatásukat a bolygó lázával szemben, hozzájárulva ehhez a globális felmelegedés csökkentéséhez. A növények és a klíma e kapcsolatát az osztrák IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) és a Helsinki Egyetem kutatói fedezték fel, akik eredményeiket a Nature Geoscience című folyóiratban tették közzé. 

A tanulmány rávilágít arra negatív visszahatásnak a körforgására, amelyben a magasabb hőmérsékletek növelik a természetes areoszol-koncentrációt, ez utóbbi pedig hűtő hatást fejt ki a magas hőmérsékletre. Mint a kutatás vezetője, Pauli Paasonen kifejtette, a szálló organizmusokból biogenikus aeroszol, amelyet a növények bocsátanak ki, képes mérsékelni a felmelegedést. „Mindannyian ismerjük az erdő illatát: ez az illat éppen e gázokból keletkezik – tette hozzá kollégája, Ari Asmi – A növények gázokat bocsátanak ki, amelyek a légköri oxidáció után az aeroszol-részecskékhez tapadnak, és olyan testeket alkotnak, amelyek visszatükrözik a napfényt, és a felhőképződés nyersanyagává válnak. Ez a gázkibocsátás arányosan növekszik a hőmérséklet-növekedéssel és legalább 1%-kal enyhítik a globális felmelegedést.” A kutatás ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy a falusi települések körül e felmelegedés-csökkentő hatás akár 30%-ot is elérhet, különösen olyan, sűrű erdős vidékeken, mint Finnország, Szibéria, vagy Kanada .

Mérföldkőnél az emberiség!

A szén-dioxid légköri koncentrációja várhatóan a napokban éri el először a 400 ppm-et* az emberiség története során. Ez a tény bizonyítja, hogy a fenntartható és tiszta energiaforrásokra történő áttérés egyre sürgetőbbé válik.
 
A hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatóinak előrejelzése szerint a légkör szén-dioxid tartalma néhány napon belül elérheti a 400 ppm-es értéket, vagyis a 0,4%-ot. A tudományos közvélemény figyelmeztetése szerint a légköri szén-dioxid 400 ppm-es szintje egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedés folyamatában. 
 
„Még soha nem kaptunk ennyire erős felszólítást a környezetünktől arra, hogy csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásokat. A fizika törvénye szerint minél több szén-dioxid kerül a légkörbe, annál jobban felmelegíti azt. Amikor a földtörténeti múlt során utoljára ilyen magas volt a szén-dioxid aránya, akkor az 3-4 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel párosult. A megemelkedett hőmérséklettel párhuzamosan pedig a tengerszint is jóval magasabb volt, mint napjainkban.” – figyelmeztet Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
 
Az elmúlt 40 év kutatásai szerint lényegében egyértelmű, hogy az emberi tevékenység felelős a légkör növekvő szén-dioxid szintjéért. A legtöbb éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás az energiatermeléshez köthető, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak majd mindennapossá, ami pedig ma még szélsőség, az megszokottá válhat.