A lakásfelújítók több mint fele a fűtésszámláját csökkentené, de csak kevesek kérik ki szakember véleményét arról, hogy mivel és hogyan szigeteljék lakásukat, házukat. A felhasznált szigetelőanyagok kiválasztásánál nem a minőség, hanem az ár a döntő.

 

Habár az ingatlantulajdonosok 60-65%-a  nem, vagy helytelenül ismeri a szigetelőanyagok legfontosabb energiahatékonysági jellemzőit, épületeik felújításának megtervezéséhez 72%-uk mégsem veszi igénybe építész vagy tervező szakember segítségét – derül ki a Knauf Insulation 630, felújítást végző ingatlantulajdonos körében végzett szakmai kutatásából. A családi ház tulajdonosok 54%-a energiamagtakarítás céljából újítja fel ingatlanát, de az építésszel terveztetők is elsősorban csak a kiviteli tervek elkészítését és az engedélyeztetésben való részvételt várják el a szakembertől, az anyagok beszerzésében való közreműködést már nem. Ennek eredménye pedig az, hogy az ingatlan megtervezett és kivitelezett energiahatékonysági teljesítménye jelentősen eltér egymástól, így a tulajdonos a fűtésszámlán keresztül akarata ellenére is tovább kénytelen költeni otthona melegére.

“A káoszpont a saját kifejezésem, és azt a pontot jelenti, ahol a rendszer már nem tartható tovább fenn, és vagy átalakul, vagy összeomlás következik be. Vagy megértjük, hogy gyökeres változtatásokat kell eszközölnünk, vagy belefutunk abba a helyzetbe, ahol a káros folyamatok nehezen visszafordíthatók, rossz esetben azonban visszafordíthatatlanok lesznek”

 

“Ha külön-külön nézzük a problémákat, így például az éghajlatváltozást, az aszályokat, a környezetszennyezést, akkor több idõnk lenne, de ha az összhatást vizsgáljuk, a folyamat felgyorsul. Az emberiség mindig csak akkor változtat, ha muszáj. Például a baktériumok is csak akkor állnak le a szaporodásban, ha elfogy a táplálékuk a petricsészében.

 

Ha mindenki megérti, hogy válaszút elé került, akkor változnak meg az értékrendek, szemléletek, és úgy látom, hogy ez talán már elkezdõdött, fõleg a civil társadalomban. Bár az üzleti világban is bízatató jel, hogy elfogadott elv lett a CSR, a “Corporate Social Responsibility”, azaz a vállalatok társadalmi felelõssége, valamint a fenntarthatóság. Tíz éve ezek a fogalmak még csak álomképek voltak, ma már elnöki tanácstermekben hangzanak el” – mondta a kutató.