Hírek

Zöld böjt 2014 - Az értelem, a Szentlélek ajándéka

2014. március 9., Nagyböjt első vasárnapja
 
A tudomány egy széles látószögű reflexió a világról, a világ dolgairól, a szabályokról, amelyek fenntartják azt, és amelyek segítségével leírható. A tudomány egy szükséges, de nem elégséges feltétele a megismerésnek. Gondolkozzunk el, hogy mit ad, mi az a lehetőség, amit a kezünkbe ad a sorban következő ajándék az értelem. Ilyenkor, Nagyböjt idején talán még fontosabb, mint máskor az Istennel való személyes kapcsolat felismerése, a benne való elmélyülés, ahol az értelemnek főszerep jut.
 
Az ember személyes értelme lehet nyitott mindarra, amit a tudomány elé tár: lefordít, elemez, transzformál, a bonyolultból egyszerűbben érthetőt kreál, a távolit közel hozza és átnyújtja nekünk. Az értelem lehet nyitott és befogadó; az értelem aktív, és kérdez, és újra kérdez. Egy absztrakt, de megengedhető feltevés szerint vajon működne-e a tudomány elzárva a külvilágtól, - l’art pour l’art -, ha a nyitott és befogadó értelemmel megáldott elme nem hozna fel újabb és újabb kérdéseket?! Vajon megértethetnénk-e a globális és helyi társadalmi és ökológiai kihívásokat, ha nem keresnénk az összefüggéseket közöttük és nem tennénk fel kérdéseket a hit és etika akár transzcendens összefüggései szerint például a biológiai sokféleség szerepét és lehetséges sorsát illetően, vagy a termőföld pusztulását látván, vagy ezek összefüggéseit a szegénységgel és/vagy akár jelenünk háborúival kapcsolatban?!

Zöld böjt 2014

2014. március 5., Hamvazószerda
 
Tisztelt Olvasóink!
 
Idén harmadik alkalommal indítunk cikksorozatot a nagyböjti felkészülés és a teremtésvédelem kapcsolatáról. 2012-ben mindennapi tevékenységeink területei mentén gondoltuk végig, mit tehetünk. 2013-ban a sarkalatos erények és az ökológiai gondolat kapcsolatáról elmélkedtünk.
 
A mostani Szent Negyvennapban arra hívjuk olvasóinkat, hogy velünk együtt gondolják át, hogyan segít minket a Szentlélek hét ajándéka (a tudomány, az értelem, a bölcsesség, a tanács, az erősség, a jámborság és az istenfélelem) a teremtett világ gondozásában és művelésében. Hamvazószerdával kezdve a következőkben mindig vasárnaponként tervezzük megjelentetni a heti gondolatokat, egészen április 13-ig, Virágvasárnapig.
 

I. Bartholomaiosz pátriárka előadása a Magyar Tudományos Akadémián

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka budapesti programja részeként március 3-án délután előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián „Ítélet és tisztánlátás az Újszövetségben” címmel. Jelen voltak több ország ortodox metropolitái, valamint a hazai közélet és tudomány számos képviselője.

Tegyük tündérkertté szülőföldünket!!

Ültessünk fákat, tegyük tündérkertté szülőföldünket!! Transsylvania!! Mi mindannyian, kik Erdélyben élünk, nem csak nevünkben, hanem létünk ezer szálán kötődünk a fákhoz, az erdőkhöz!! Valljuk, hogy az erdők népei vagyunk, és ha bölcs szakembereinket, történészeinket hallgatjuk, bizonyossá válik, hogy Székelyföld gazdaságának is legfontosabb rugója a dombjainkat, hegyeinket borító, sok-sok módon hasznunkra lévő fa, bokor,  hatalmas erdők, s annak megannyi kincsei! A gyümölcsfák, az erdők meghatároznak bennünket, fenntartanak, táplálnak, meleget adnak, jelen vannak ezer formában a mindennapi életünkben, és ugyanannak a nagy Istennek teremtményei mind mi, de sajnos mi nagyon sokszor mostoha testvérekként bánunk velük! Erdélyben rengeteg gyümölcsöst felvet a gaz, sokat kiirtottunk, letaroltunk, akárcsak hatalmas, ősi erdőinket! Egy repülővel ha hosszan szálunk figyelmesen a Kárpátok felett, szörnyülködve láthatjuk a rengeteg pusztítást, mindenütt feltépett föld, vádlóan az ég felé meredező csutakok!! Székelyföld múltja szorosan kötődött az erdőhöz, a fákhoz, és megvagyunk győződve, hogy jövőnk is össze van kapcsolva a hegyeink csendes, békés lakóival, az ők pusztulásuk a mi pusztulásunkat is jelenti!!

Paks vobiscum?

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről rendezett konferenciát az ELTE Humánökológia Szak 2013 december 13-án a Párbeszéd Házában, Sólyom László elnökletével. A tanácskozás előadói a jogász, a közgazdász, a teológus, az energiapolitikus, a külpolitikai illetve környezetgazdálkodási szakember szempontjai szerint vizsgálták minden idők legdrágább magyarországi beruházásának várható hatásait, költségeit és szükségességét. 
 
Az elhangzottakat az alábbiakban foglalhatjuk össze.

A klímaváltozásért az ember a felelős

Magyarországon is nagyon divatos panaszkodni az anyagi helyzetünk miatt. Ugyanakkor rendszerint megfeledkezünk arról, hogy döntő többségünk a globális fogyasztói társadalomhoz tartozik – a világnépesség azon 20-25 százalékához, akik a legtöbbet fogyasztunk és ezáltal leginkább okolhatók vagyunk a környezeti problémákért, például az éghajlatváltozásért. Nekünk kellene áttérnünk egy mértékletesebb, ökologikusabb életmódra, amely egyúttal több boldogságot, illetve mélyebb, tartalmasabb életet is nyújt számunkra, mint a jelenlegi, anyagias életformánk. Ez hatalmas feladat mindnyájunk számára, de egyúttal nagyon izgalmas is. Fontos azonban azt is szem előtt tartanunk, hogy az egyéni megoldási kísérletek halálra vannak ítélve, változtatni csak közösségekben tudunk. Minél több ökologikus életmódot folytató helyi kisközösséget alakítunk az aprófalvaktól a nagyvárosokig, annál élhetőbb hellyé válik majd ez az ország.


 

Folytatódik Kishantos ellen a törvénytelenségek sora?

2014. január 21-én a székesfehérvári jegyző nem az eljárásrendnek megfelelően fogja tárgyalni Kishantos birtokvédelmi ügyét.

A Greenpeace jogi állásfoglalása

Mint az mára már közismert tény, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. az ország legjelentősebb, Európa szerte elismert biogazdaságát működteti 452 hektár területen. Azoknak, akik eddig nem ismerték részletesen a Kishantosi Nonprofit Kft. ellen elkövetett törvénysértések sorát, az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk erről.

Egy cikk margójára...

Néhány mondatban szeretnék reagálni a nemrégiben megjelent „Miért választja Közép-Európa az atomot és a szenet? Megint rossz lóra” című cikkre.

A cikk írója, a ma emberére jellemzően, erősen leszűkíti azt a teret, amelyben a kérdést vizsgálja, sőt jelen esetben a problémát egydimenzióssá redukálja, ahol a lehetőségek csak a „jó” és a „rossz megoldás” közötti egyenesen helyezhetők el. Ez számomra kísérteties hasonlóságot mutat azzal a mobiltelefon reklámmal, amelyikben két felsőkategóriás telefont látunk, és alatta a kérdés: „Neked melyik jön be?”

Csomagolás

Nem sokkal e cikk megírása előtt, egy vásárlás alkalmával feltűnt, hogy szinte minden termék valamilyen módon be van csomagolva. Akár többszörösen is. Teljesen nyilvánvaló dolog, de eddig soha nem gondoltam bele, hogy bármi étel ami az asztalra vagy a kezembe kerül csomagolóagyagot visel. Ennek a jövőre vetített következményeit elképzelni is nehéz. Például 1 liter gyümölcslé adta enyhülésnek több száz éves nyoma marad egy szeméttelepnek kinevezett helyen. Mert a műanyag, papír, alumínium kombinációt – jellemzően ez a gyümölcslevek csomagolóanyaga - nem lehet jelenlegi technikával újrahasznosítani (a papír leáztatása, a többi anyag elégetése nem újrahasznosítás).

Miért választja Közép-Európa az atomot és a szenet? Megint rossz lóra

Az ENSZ varsói klímakonferenciája kitűnő alkalmat kínált, hogy szemügyre vegyük a közép-európai országok energiapolitikáját. Annál is halaszthatatlanabb ez, mivel a visegrádi államok, azaz Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország most olyan hibát készülnek elkövetni, aminek az árát drágán fogják megfizetni a következő évtizedekben.