Hogyan tudunk keresztény légkört kialakítani otthonunkban, közösségünkben?

 A jó légkörért lehet tenni is valamit! Lemondunk a tagadás, a negatívum élvezetérõl, mert ez olyan élvezet, amelyben a démonoknak része van. Pl. keresztény közösségben panaszkodnak: Jaj, de rossz a mai világ! És a mai fiatalok…! A pap pedig, micsoda szégyen, a földön ülve misézik!
Ezt lehet élvezni! Ez veszélyes, mert nagyon hasonlít az ördögök légköréhez. A panaszkodás után jön a kétségbeesés. Az újságok mindig elsõsorban a negatívumokat hozzák le. Mi pedig igyekszünk a másik oldalról, jó légkört létrehozni. Ez munka! A fõ tevékenység a saját szívre vonatkozóan zajlik.
1. Gondoskodjunk a jó légkörrõl és akkor nem jöhet elõ az elbátortalanodás, a kétségbeesés. Ha valaki csak a nehézségekrõl, hibákról beszél, akkor az olyan, mintha könyvet akarna írni Budapestrõl, és csak a csatornákról írna. 100 képet mellékel a csatornákról, és azt mondja: ez Budapest! Néven nevezzük a dolgokat, de nem bátortalanodunk el.
2. Észlelni a pozitív dolgokat! Ez a Szentlélek adománya. Az öröm adománya. Egyáltalán nem egyszerû, mert az áteredõ bûn következményei terhelnek bennünket. Természetesen nem mondhatok jót valamire, ami nem az, amit magam sem hiszek, de szükséges a jót kimondani, mert annak nagyon nagy ereje van!
Ezt tapasztaltuk Kentenich atyával. Az volt az érzésünk, hogy átlát rajtunk. Úgy mondtuk, hogy radarszemei vannak. Soha nem találkoztam még olyan emberrel, aki annyira megértett volna engem, mint õ, és akinek annyit elmondtam volna magamról, mint neki, és aki mégis olyan nagynak látott volna, mint õ. Sok dolgot felfedezett a lelkemben, amit én nem láttam. Sok negatív dolgot egyszerûen tisztázott, megmondott. Ez a Szentlélek adománya. Ez gyógyít és erõt ad.
 

Természetes aeroszollal védekeznek az erdők a felmelegedés ellen


Ahogyan egyre melegebb lesz a hőmérséklet a földön, az erdők növelik „lázcsillapító” hatásukat a bolygó lázával szemben, hozzájárulva ehhez a globális felmelegedés csökkentéséhez. A növények és a klíma e kapcsolatát az osztrák IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) és a Helsinki Egyetem kutatói fedezték fel, akik eredményeiket a Nature Geoscience című folyóiratban tették közzé. 

A tanulmány rávilágít arra negatív visszahatásnak a körforgására, amelyben a magasabb hőmérsékletek növelik a természetes areoszol-koncentrációt, ez utóbbi pedig hűtő hatást fejt ki a magas hőmérsékletre. Mint a kutatás vezetője, Pauli Paasonen kifejtette, a szálló organizmusokból biogenikus aeroszol, amelyet a növények bocsátanak ki, képes mérsékelni a felmelegedést. „Mindannyian ismerjük az erdő illatát: ez az illat éppen e gázokból keletkezik – tette hozzá kollégája, Ari Asmi – A növények gázokat bocsátanak ki, amelyek a légköri oxidáció után az aeroszol-részecskékhez tapadnak, és olyan testeket alkotnak, amelyek visszatükrözik a napfényt, és a felhőképződés nyersanyagává válnak. Ez a gázkibocsátás arányosan növekszik a hőmérséklet-növekedéssel és legalább 1%-kal enyhítik a globális felmelegedést.” A kutatás ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy a falusi települések körül e felmelegedés-csökkentő hatás akár 30%-ot is elérhet, különösen olyan, sűrű erdős vidékeken, mint Finnország, Szibéria, vagy Kanada .

Mérföldkőnél az emberiség!

A szén-dioxid légköri koncentrációja várhatóan a napokban éri el először a 400 ppm-et* az emberiség története során. Ez a tény bizonyítja, hogy a fenntartható és tiszta energiaforrásokra történő áttérés egyre sürgetőbbé válik.
 
A hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatóinak előrejelzése szerint a légkör szén-dioxid tartalma néhány napon belül elérheti a 400 ppm-es értéket, vagyis a 0,4%-ot. A tudományos közvélemény figyelmeztetése szerint a légköri szén-dioxid 400 ppm-es szintje egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedés folyamatában. 
 
„Még soha nem kaptunk ennyire erős felszólítást a környezetünktől arra, hogy csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásokat. A fizika törvénye szerint minél több szén-dioxid kerül a légkörbe, annál jobban felmelegíti azt. Amikor a földtörténeti múlt során utoljára ilyen magas volt a szén-dioxid aránya, akkor az 3-4 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel párosult. A megemelkedett hőmérséklettel párhuzamosan pedig a tengerszint is jóval magasabb volt, mint napjainkban.” – figyelmeztet Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
 
Az elmúlt 40 év kutatásai szerint lényegében egyértelmű, hogy az emberi tevékenység felelős a légkör növekvő szén-dioxid szintjéért. A legtöbb éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás az energiatermeléshez köthető, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak majd mindennapossá, ami pedig ma még szélsőség, az megszokottá válhat.

Növény- és gyümölcs sokféleség

Dátum: 
2013. május 14. kedd - 10:00 - 15:00
Helyszín: 
2700 Cegléd, Szolnoki út 52

Szeretettel meghívunk

Minden kedves érdeklődőt

Növény- és gyümölcs sokféleség

címmel

 megrendezésre kerülő nyílt napunkra

a második nemzetközi

"Fascination of Plants Day"

„A növények napja”

keretein belül

A Növény- és gyümölcs sokféleség

című

 rendezvényre.

Kisebb eséllyel hízik el, aki kertészkedik

A kertészkedés csökkentheti az elhízás kockázatát - állítja egy amerikai tanulmány, amely szerint a kertjeikben tevékenykedők súlya átlagosan hat kilóval kevesebb, mint ilyesmivel nem foglalkozó szomszédjaiké.

A kertészkedés nemcsak a rendszeres testmozgás miatt hasznos, hanem

 

azért is, mert arra ösztönzi az embert, hogy egészségesebb ételeket egyen, ha kiskertjében megtermeli a zöldségeket és gyümölcsöket. A kerti munka társadalmi előnyei közé tartozik továbbá, hogy a kertész, aki másokkal művel meg egy földdarabot, hasonló gondolkodású, életstílusú ismerősökre találhat - fejtették ki a tanulmány szerzői.

Az Utahi Egyetem kutatói 198 kertészkedőt vizsgáltak tanulmányukban, amelyről a The Daily Telegraph online kiadása számolt be. A Salt Lake Cityben élő emberek az Amerikában elterjedt rendszerben, közösségi kerteket műveltek. A kutatók összehasonlították a kertészkedők testtömeg-indexét (BMI) a szomszédjaikéval, hogy kiderüljön, egészségesebbé teszi-e őket a szabadban végzett hobbi.

 

A világ legszegényebb államelnöke: José Alberto Mujica Cordano

 A VILÁG LEGSZEGÉNYEBB ÁLLAMELNÖKÉNEK MEGRÁZÓ GONDOLATAI..

A világ legszegényebb államelnöke egy farmon él, egy lelakott házban, zöldségek és virágok termesztésével biztosítja a betevő falatot. A nemes egyszerűséggel önmagát Pepének nevező Uruguay-i elnök a 2012-es riói fenntarthatósági csúcskonferencián őszinte, mély emberi szavaival keltett megdöbbenést a nyakkendős, bürokrata elit körében, ilyeneket mondva:
 
“..Nem azért jöttünk erre a bolygóra, hogy egyszerűen csak fejlődjünk, tekinteten kívül hagyva mindent. Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk. Mert az élet rövid, és egy pillanat alatt véget ér. Egyetlen anyagi holmi sem olyan értékes, mint az élet. Ez mindennél fontosabb[..] De az élet úgy csúszik ki az ujjaink közül, hogy dolgozunk, folyton csak dolgozunk azért, hogy még többet fogyaszthassunk, és a fogyasztói társadalom a motor [..]

Évi 10 milliárd euró fölöslegesen bioüzemanyagra

A pénzhiánnyal küszködő EU-tagállamok 2011-ben mintegy 10 milliárd eurót (a Ciprusnak nyújtandó mentőcsomaggal megegyező összeget) költöttek a bioüzemanyag-ipar támogatására – állapítja meg a Nemzetközi Intézet a Fenntartható Fejlődésért tanulmánya.
 
Az International Institute for Sustainable Development (IISD) tanulmánya  szerint ekkora állami támogatás kellett ahhoz, hogy 2011-ben a bioüzemanyagok piaci részesedését 4,5%-on – ami kevéssel az Európai Bizottság által fél éve javasolt 5%-os szint alatt van – tartsák. Amennyiben nem az 5%-os szinten tartás, hanem a 8,6%-ra emelés lenne a cél – mint az a jelenleg hatályos irányelvekből következik –, további 28,8 –33,1 milliárd € közpénzt ellene 2014–2020 között erre a célra fordítani, állapítja meg a tanulmány.

Böjte Csaba: miért bízom a holnapban?

Miért vagyok optimista? Miért bízom a holnapban, a világ jövőjében, az emberiség békés célba érésében, Isten országának az eljövetelében?
 
Mert jó jónak lenni, mert jó jót tenni, szeretettel lehajolni egy bajban lévő élethez, segíteni egy tipegő, totyogó kis gyermek nekilendülését az életnek. Így születtünk, Isten determinált a jóra, a szépre, az igazra. Persze, mint a keljfeljancsit minket is ki lehet borítani egyensúlyunkból, képesek vagyunk a rossz, gonosz dolgok mellett dönteni, ott van bennünk az aljasságra, a képmutatásra való hajlam, de tartós, maradandó, tiszta örömöt az embernek csak a jó dolgok tudnak okozni.
 
A rossz, gonosz, sötét dolgok után az ember lelke elnehezedik, gombóc lesz a gyomrában, összeszorul a szíve, másnap nehéz tükörbe nézni, az ember a bűnben elmagányosodik, kiég, megbetegszik és meghal. Jó tudni, hogy a fizikában nincs abszolút felső határa a melegnek, de van abszolút zéró fok, olyan hideg mely megöl mindent, melynél lentebb hűteni már elméletileg sem lehet semmit. A szeretetnek, a jóságnak nincs felső foka, mert az maga az Isten, a Végtelen. A rosszaságnak, a gyűlöletnek van vége, és ez a halál, a pusztulás, és utána nincs tovább!!

Hová kerülnek az e-hulladékok?

Kiábrándító látvány, amikor a családi kirándulás során – akár a közelgő Föld Napján - rozsdás mosógép-dobbal, kibelezett hűtőgéppel vagy összetört monitorokkal találkozunk az erdőben. Időnként még a városok utcáin is láthatóak a kukák mellé helyezett kidobott elektromos termékek, azaz e-hulladékok. Tényleg ez a sorsuk régi berendezéseinknek?

A CECED Magyarország Egyesülés megbízásából a GFK Hungária Kft. az év elején arra kereste a választ, hogy az új elektromos készüléket vásárlók mit tesznek a régi masinával.
 
A még működő, de feleslegessé vált régi háztartási gépét a tulajdonosok 35%-a egy barátnak vagy családtagnak adja. Ez az arány még magasabb Magyarország dél-keleti régiójában: itt 40% dönt az ajándékozás mellett. A felmérés jól alátámasztotta ezt a szokásunkat: tipikus magatartás hazánkban, hogy szeretünk ragaszkodni a régi masinákhoz. „Jó lesz az még a nagyinak vagy a nyaralóban...” Nem árt ugyanakkor arra is figyelni, hogy az öreg gépek jóval több energiát használnak, mint korszerű, új társaik.

Vegyes kultúrák, hogy a növények jól fejlődjenek.

A növények – az ismert anyagokon és vitaminokon kívül – olyan sajátos anyagokat is tartalmaznak, amelyek jól meghatározott és látható hatást fejtenek ki a melletük tenyésző szomszéd növényre. Különböző a tápanyagigényük, és az anyagcseréjük során eltérő anyagokat is juttatnak vissza a talajba. Ennek a folyamatnak köszönhetően bizonyos növények nehezen viselik el egymás közelségét, ugyanakkor mások kölcsönösen segítik egymást, dúsabban és egészségesebben fejlődnek, távol tartják egymás kártevőit és betegségeit, tápanyagot szolgáltatnak, akadályozzák a gyomok szaporodását, növekedését, árnyékolják a talajt, illetve támasztékot biztosítanak.

 

A növénytársítás lényege az olyan elrendezés, amelyikben valamennyi növény mind a tápanyagfelvétel, mind a tér- és tenyészidőigény, mind a kellő időpontban való betakaríthatóság szempontjából a neki megfelelő szomszédságba kerül, és hasznos társai lesznek a szomszédos növénykultúrának.